Ez egy nagyon jó cikk, de még ennél is nagyobb a baj. Azt írja Jancsics Dávid:
Utolsó kategóriánk az alulról jövő, külső antikorrupció, amely a sajtót, oknyomozó újságírókat, bloggereket, közösségi médiát, valamint a civil és nonprofit szférát foglalja magába. Nem túlzás azt mondani, hogy ma Magyarországon ez az egyetlen működő pillére, gyakorlatilag az utolsó bástyája a korrupcióellenes küzdelemnek.
Bástyának bástya lehet, de nem működő pillér már régóta. Mivel magyar sajtó iszonyatosan ki van szolgáltatva a whistleblowereknek, sőt, a súgás, kiszivárogtatás monopóliuma lényegében kizárólag a Fidesz kezében van, ezért szinte képtelenség a leleplezés.
Hogy értsük a problémát: a kétharmados kormány hűbérrendszert épített ki saját pártján belül, a közigazgatásban, és a piacon is (ezt nevezik ők “stratégiai partnerségnek”). Az ellenérdekeltek, az ellenzék, a piaci konkurencia pedig nem rendelkezik azokkal az információkkal, amivel kellemetlenséget lehetne okozni. Az eddigi két legnagyobb korrupciógyanús ügy, a földügy és a trafikügy sem kívülről (ellenzék, piaci konkurencia) érkezett, hanem a Fideszen belülről.
Szintén probléma, hogy amennyiben információval rendelkezik is az ellenzék és a piaci konkurencia, úgy azt nem a lebuktatásra használja fel, hanem a zsarolásra. Az ellenzék és a piaci konkurencia nem azt szűrte le az elmúlt évek ennyire ordító korrupciójából, hogy “eddig és ne tovább!”, hanem azt, hogy “jé, ezt így is lehet?”
A magyar társadalom jelentős részéhez egyébként sem jutnak el a sajtó hírei, de ennél szerintem még nagyobb probléma, hogy akikhez eljutnak, azoknak kétharmada egyáltalán nem gondolja korrupciónak azt, ami történt és történik. Azt gondolja, hogy mindez így volt mindig is, és így is lesz, egyszer az egyik jár jól, másszor a másik. Fogalma sincs arról, mennyivel nőhetne saját életszínvonala, ha nem lenne ekkora a korrupció, sőt, azt gondolja, hogy életminősége akkor javul, ha korrupció van, csak nem korrupciónak nevezi, hanem jogos járadéknak, amiért ő megdolgozott.
A korrupcióellenes civileknek, újságíróknak, bloggereknek semmi esélye nincsen, mert a magyar társadalom alapvetően korrupt, járadékvadász, vagy fél. A konszolidálódó rendszerben egyre kevesebb esélye van információkhoz, adatokhoz, dokumentumokhoz hozzájutni, becsületes, tiszta ember, aki viszont szivárogtathatna, régóta nincs abban a helyzetben, hogy a sok korrupt között ő is odaférhessen az információkhoz.
ez így van. erről eszem jutott volna egy régi vicc, de nem volt rá semmi szükség, mert nekem időrendben előbb meg is jelent a képernyőmön.
ezt akár adaptálni is lehet a fenti helyzetre.
Statisztika
- A nők 10%-a vihető ágyba az első randin
- A férfiak 20%-a szeretkezett már extrém helyeken
- A nők 36%-a napozik meztelenül
- A nők 45%-a előnyben részesíti a kék szemű, szőke férfiakat
- A nők 46%-a megtapasztalta már az anális szexet
- A nők 70%-a a reggeli szexet részesíti előnyben
- A férfiak 80%-a nem létesít homoszexuális kapcsolatot
- A nők 90%-a szeretne erdőben szeretkezni
- A nők 99%-a még soha nem szeretkezett irodában
Következtetés:
Statisztikailag sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy egy idegen nőt korán reggel az erdő közepén anális szexben részesíts, mint arra, hogy a munkaidő letelte után az irodában kapd el a kolléganődet.
Tanulság: Ne maradj bent munka után, semmi jó nem sül ki belőle!
Következtetés: A sikeres férfi foglalkozása tehát erdész vagy vadász.